A kastély jelenleg félig romos állapotban van, üresen áll.

A gyalui várkastély legrégebbi része - a püspöki rezidencia - a XV. század elején épült. A gótikus stílusjegyeket mutató épületegyüttes köré tervezték a ma álló, tömegében és számos falában eredetinek számító szabályos alaprajzú, négy saroktornyos reneszánsz várkastélyt, melyet az egyik utolsó középkori erdélyi katolikus püspök, Statileo János (1528–1542) építtetett az 1530-40- es években. A gyalui várkastély így a szamosújvári várral együtt Erdély legkorábbi szabályos alaprajzú várkastélyának számít. A kastély legfontosabb átalakítására I. Rákóczi György fejedelem idején (1630–1648) került sor, aki a belső udvar régi épületeit lebontatta, és a várból kényelmes, reprezentatív kastélyt alakíttatott ki: a lőréseket ablakok váltották fel, a várfalak mellé (ahol még nem volt) tágas, emeletes, boltozatos termeket sorakoztatott. A XIX. század elején, az 1830-40- es években építették újjá a mai formájára, amely azonban 1861-ben leégett. 1871 után állíttatták helyre az épületet, amelyet a kommunizmus idején államosítottak. 1972–2002 között a várkastélyban fogyatékos gyerekek számára létrehozott iskola működött.

Gyalu a Kolozsvár-Várad útvonalon, az E60-as út mentén fekszik Kolozsvártól kb 20 km-re. A kastély a falu központjában található, egy óriási park közepén.

Gyalun és a közeli tavak partján is bőséges a szálláskínálat, de aki Kolozsvár pezsgésére és kínálatára vágyik, annak mindössze 20 km-et kell még megtegyen.

A faluban a kastélyon kívül a református templom is műemléképület. A környék talán leghíresebb kirándulóhelye a három tó: a Gyalui, Melegszamosi és a Tarnițai tavak, amelyek Gyalutól mindössze 5 km-re kezdődnek. Kolozsvár természetesen kihagyhatatlan a Gyalura látogató turistáknak.